Ifj. Horváth Árpi exkluzív beszámolója az elmúlt versenyekről
Még október 2-án megígértük, hogy igyekszünk majd Árpitól egy önértékelést is kicsikarni, hogyan látta a versenyt belülről. Milyen érzések kavarogtak benne, amikor felállhatott a dobogó harmadik fokára? Válaszát türelemmel vártuk. A beszámolót ma megkapta szerkesztőségünk, s most azt vágatlanul közreadjuk:
Először a gerjeni versenyre térnék vissza pár szóban - kezdte beszámolóját Árpi. Majd ezekkel a mondatokkal folytatta: Nagyon jó kis verseny volt, ami számunkra két okból is fontos volt. Az egyik, hogy nagyon jó barátaink voltak a szervezők (Domsa család), valamint minden évben nagyon szép és izgalmas versenyt bonyolítanak le, immáron 20 éve. Az elmúlt húsz versenyen az indulok neve között mindig szerepelt a Horváth Árpád név. A gerjeni futam volt idén is a záróverseny a dél-dunántúli régióban. A másik ok pedig, hogy az izsáki döntőre megfelelő felkészülést jelentett e megmérettetés. Összességében jól sikerült a verseny és a legfontosabb, hogy a lovak felkészültségi állapota az izsáki nagy döntőre jó előjeleket mutatott. (díjhajtás: 4. helyezés, maratonhajtás: 1. helyezés, akadályhajtás: 5. helyezés).
Majd két hétre rá elérkezett a NAGY DÖNTŐ! Izsákra már a szerdai napon meg kellett érkeznie a csapatnak. Elfoglaltuk a lovak, valamint a saját szállásunkat. Továbbá még szerda délután elkezdtük tanulni a nehéz maratonpályát. Csütörtökön az állatorvosi kontrollal folytatódott az ott-tartózkodásunk. Sajnos, ez sem az eddig megszokott ütemben zajlott. A teljes bírói kar (5 fő), valamint két állatorvos ellenőrizte a lovakat. Minden apró mozdulatunkat szúrós tekintettel figyelték. Itt sem lehetett hibázni, mert akkor már a verseny további napjain nem indulhat az adott ló. Természetesen sikerrel vettük az első napot és így mind a három ló megkapta az engedélyt a versenyen való részvételre.
Elkövetkezett a pénteki nap és a díjhajtás. Jobbnál jobb és szép programokat láttunk a többi versenyzőtől. Tudtuk, hogy csak akkor van esélyünk, ha egy teljesen hibátlan és szép programot mutatunk be a bíráknak. Sajnos, ez most elmaradt, a vártnál 5 ponttal teljesítettünk gyengébben, de így is a 17. helyen végeztünk. Következett a szombati nap, amely minden versenyző számára elég nehéz napnak ígérkezett. Megkezdődött számunkra is a verseny. A pénteki gyengébb szereplés miatt déli 12 órakor az izsáki templomok harangszójára kaptuk meg a rajtengedélyt a külső bemelegítő szakaszra. Ez egy 5 km-es szakasz, ami azt a célt szolgálja, hogy mire az akadályokhoz érnek a lovak, addigra az izmos ínszalagok bemelegedjenek. De már itt be kell osztani a lovak energiáját. Nagyon jól sikerült gazdálkodni az energiával. A lovak jószerivel meg sem izzadtak ezen a szakaszon. Éreztem, hogy ma sok mindenre képesek lehetünk. És így is lett. Amikor beérkeztünk a célba, a bemondó azonnal közölte, hogy átvettük a vezetést. Ezek után megelégedve mentünk el kifogni a lovakat. Miután kifogtunk, sorba érkeztek a gratulációk, ami kicsit furcsa volt, hiszen utánunk következtek még a verseny legnevesebb hajtói, és azt hittük, hogy velük szemben alul maradunk. De nem így történt, sőt, amikor visszamentünk a versenypályára, még több gratulációt kaptunk és a bemondó még mindig több ezer ember füle hallatára azt mondta, hogy a nap meglepetés embere, Horváth Árpád Perkátáról vezeti versenyt. Hihetetlen érzés volt, tudtuk, hogy még négy hajtó van hátra, tehát legrosszabb esetben is 5. helyen zárjuk a mai napot.
A négy hajtóból végül ketten előztek meg minket. Két neves hajtó, Kákonyi Norbert és Sipos Zoltán. Ezzel a végeredménnyel tudtuk meg, hogy megkaptuk a behívónkat az Izsáki Sárfehér Napokkal együtt tartott ünnepélyes eredményhirdetésre. Izsák város polgármestere, Mondok József adta át a díjakat. Egy életre szóló élmény volt a neves hajtókkal együtt menni az eredményhirdetésre. Ezzel az eredménnyel hihetetlen előrelépést tettünk az összetett versenyben, hiszen előre léptünk az 5. helyre. Eljött a zárónap, a vasárnapi akadályhajtás. Kissé gyengébbre sikeredett, de így is sikerült megszerezni a 11. helyet összetettben.
Összességében nagyon elégedettek voltunk, hiszen amint azt már korábban mondtam, annak örültünk, hogy a nagyok közt ott lehetünk a döntőben, valamint az volt a cél, hogy az első 15-ben végezzünk. Ez abszolút sikerült és elmondhatjuk magunkról, hogy az ország 10 legjobbja között vagyunk a 2016-os szezonban. Ez nagyon nagy élmény számunkra.
Ezúton szeretném megköszönni, azoknak a szurkolóknak, akik egész évben buzdítottak bennünket és szurkoltak nekünk, akár otthon, akár a különböző versenyhelyszíneken, mert nagyon sok erőt adtak nekünk a versenyzéshez. Az izsáki versenyen jelen lévő perkátai szurkolótábortól is hihetetlen buzdítást és szurkolást kaptunk.
Végül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni az egész éves segítséget a Horváth team minden egyes tagjának, szüleimnek a támogatást, valamint édesapámnak, Horváth Árpádnak, mint edzőnek, testvéremnek, Horváth Milánnak, mint segédhajtónak és páromnak, Gévai Eszternek, mint segítőnek, hiszen nélkülük nem sikerült volna elérni ezeket a szép és országra szóló eredményeket, valamint egész évben több ezer emberrel megismertetni Perkáta nevét. A lovak most már jól megérdemelt téli pihenőjüket töltik és készülnek a jövő évi versenyszezonra...
...hiszen tudjuk, a kerék forog tovább...
Ezúton is hálásan köszönjük Árpinak a részletes beszámolót! Egyúttal eredményes felkészülést kívánunk a következő szezonra Árpinak, illetve a Horváth teamnek!
Perkáta, 2016. október 24.
Perkáta Online (HCJD & HLSZ)
Képek a Horváth teamről
Ezúton is hálásan köszönjük ezt a látványos képválogatást a versenyekről, Árpinak!